2.rész

Sziasztok!Meghoztam a 2.részt!Ha,tetszett komizzatok,iratkozzatok fel,pipáljatok!A 3.részt minimum 2 komment után hozom.:))

Szóval az a helyzet hogy.,-kezdett bele a mondandójába anya.-Nem tudom fenntartani már a házat.Erről is volt szó a megbeszélésen.Ugyanis elbocsátottak.Rajtam kívűl még vagy 50 szerencsétlen embert..-itt egy nagy levegőt vett.
-Szóval el kell költöznünk-tért a lényegre-Találtam egy házat Londonba.viszonylag olcsó.És elég nagy.
-Értem-hajtottam le a fejem,és a padlóra szegeztem tekintetem.Emily csak bológatni tudott,és némán meredt maga elé.Elsem hiszem hogy itthagyjuk Holmes Chapelt.Itt nőttem fel,ide jártam iskolába,itt ismertem meg a legjobb barátaimat.De ha egyszer anyának igy jó,legyen.
-És mikor indulunk?-kérdeztem,közben pedig  végig Emily arcát vizsgáltam.
-Holnap után
-Mi? Már 2 nap múlva?-akadt ki a húgom
-Shh! Emily nyugodj meg! Nincs más választásunk,ebben nem mi döntünk.-közöltem vele szárazan,mire kicsit megnyugodott.Anya rámnézett és csak hálásan rámmosolygott.Ezután anya és Emily egy puszi után elhagyták a szobámat,én pedig végre elaludtam.

******
Reggel elég korán keltem.Miután kimásztam az ágyból,a fürdőszobát céloztam meg.Belenéztem a tükörbe és amit láttam nagyon nem tetszett.Kócos haj,sápadt bőr,stb.Szóval  nekiálltam emberi alakot ölteni és lezuhanyozni.A hajamat is megmostam,de nem szárítottam meg,mivel elég meleg van idebent is.Nemhogy még kint a napon.Szóval miután sikeresen végeztem,mégegyszer megnéztem magamat és ezuttal már elfogadható volt amit láttam.A szobámba visszaérve,leültem az ágyra és laptopozni kezdtem.Mivel hamar meguntam, ezért nem sokára bezárva a böngészőt kikapcsoltam a gépem.Kicsit unatkoztam,ezért úgy döntöttem,lemegyek.Futottam a folyóson és egy hirtelen ötlettől vezérelve,nagy lendülettel futottam a lépcső melletti korlát felé.És egyszerűen lecsúsztam rajta..Nos,ez elég rossz döntés volt,mer szépen bevertem a fejem a földbe.Igazából nem fájt,de elég viccesen nézhettem ki.Abból kifolyólag, hogy a húgom fetrengett a röhögéstől.Miután sikeresen feltápászkodtam,a konyhába indultam.Levettem a szekrényről egy doboz müzlit,és a félig már megbontott tejet a hütőből.Majd leültem az asztalhoz.
-Amugy mi volt ez a korláton lecsuszás?-ült le mellém Em
-Semmi..Csak..Ööö-dadogtam össze vissza,magam elé bámulva
-Igen?-kiváncsiskodott tovább a mellettem lévő személy-Na jó,haggyuk.-hagyta rám a dolgot végül.
-Egyébként segitsek csomagolni?-kérdeztem kedvesen
-Nem kell! Nem fogok becsomagolni! Egyeltalán nem is értem,minek kell nekem is elmennem! Engem senki nem kérdezett meg arról,hogy mit akarok!-állt fel dühösen Em,majd felrohant a lépcsőn és becsapta a szobája ajtaját.Tudom,hogy neki elég nehéz innen elmennie,főleg a suli miatt.Ezt megértem.De akkor is,lehetne benne annyi megértés,mint bennem .Nem tehetünk ellene semmit.Miután sikeresen befejeztem a húgom miatt félbehagyott reggelimet,elmostam a tányéromat és Emily után mentem,hogy beszéljek vele.
-Kopp.Kopp.Bejöhetek?-kérdeztem az ajtó mögül,Em szobája elött.
-Gyere!-vágta rá,kicsit nyersen
Lassan nyomtam le a kilincset,majd beléptem a szobába.
-Minden rendben?-léptem hozzá közelebb
-Bri,sajnálom hogy úgy kiakadtam..-mondta alig halhatóan lehajtott fejjel
-Semmi gond!-öleltem magamhoz Emilyt
Majd felálltam és az ajtó elé lépve,már lenyomtam a kilincset,mikor Em megszólalt:
-Bri! Segitesz pakolni?-nézett rám angyalian
-Hát persze!-mosolyogtam
Teljesen kiszortuk a szekrényt,a halom ruhát pedig az ágyra dobtuk.Fél óra múlva végre végeztünk.Még egyszer visszafordultam az ajtóból mielött kimentem volna,és Em arcát láttam,aki hálásan rámmosolygott.A szobámba érve én is nekiálltam a csomagolásnak.Tovább tartott ,mint Emilynél,ugyanis rengeteg göncöm van.Na szóval,bepakoltam minden ruhámat,majd a fürdőből is elpakoltam a szükséges dolgokat.A laptopom és a telóm majd holnap elrakom-gondoltam magamba.Gondolatmenetemből anya hangja zökkentett ki:
-Bri! Kicsim! Bejöhetek?-állt az ajtóban az említett személy.
-Persze! Gyere csak!-mosolyogtam rá
-Beszéltél a húgoddal?-kérdezte,a hangjában lehetett érezni az aggódást
-Igen. Már nincs ellenére a költözésnek (annyira).-az utolsó szót csak suttogtam,leginkább magamnak.
-Köszönök kicsim-mosolygott rám hálásan anya.Mire én is rámosolygtam,ő pedig kiment.
Elég fáradt voltam,szóval lefeküdtem és  pár perc múlva éreztem,hogy elnehezedik a szemhélyam.

*****
Másnap mikor felkeltem,nem voltam fáradt.Ránéztem az órára,ami mégcsak 06:00-at mutatott.Kellett nekem bealudnom délután.Hát persze!De már mindegy.Délben indulunk Londonba.Miután elvégeztem reggeli teendőimet,lementemtem a konyhába,egy kis vizért.Ezután leültem a nappaliba,a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t.Semmi nézhető nem volt a tv-be.Pár óra múlva(gondolom én) ,Em kezdett el rázni és hangosan a fülembe kiabált.
-Bri!! Siess!! Fél óra múlva indulunk!
-Hogy mi? Hány óra van?-ültem fel a kanapén
-11:30.Jól bealudtál.-vihogott Em
-Nem is aludtam el-hazudtam
-Hát persze!-,mire csak gonoszan rámvigyorgott,és egy puszit nyomott az arcomra.
Gyorsan felkeltem,majd a szobámba rohanva elpakoltam a még szükséges dolgokat(értsd:teló,gép).Aztán mégegyszer körbenéztem a helyiségbe és magam mögött becsukva az ajtót, leszáguldottam a lépcsőn,ahol anya és a húgom már indulásra készen voltak.
-Indulhatunk?-pillantott rám anya,mire én csak bólogattam,akárcsak egy kutya.
Már mindenki az autóban ült,én szálltam be utoljára.Még egyszer körbenézve,fájó szivvel hagytam el végleg Holmes Chapelt.